Mivan akkor ha akkor éppen nemjön senki?
Ha sikerül a merényletemnek és a fekete rózsa után ugrok. Valószínűleg nem tudnátok meg az igazságot.
Persze, nem gondoltam, hogy mélyült állapotomban, valaki lát.
Valaki aki nagyon közel áll hozzám.
Gondolataimat, lekötötte a fekete rózsa esésére és Billnek az arcára tudtam odafigyelni. És.... hát igen, az egyik lábam a mélyben volt.
De akkor egy meleg ölelő kezet éreztem a karomon. Aki visszarántott és megmentett a haláltól, aki oly kedvesen integetett felém. Aki... tudott volna szeretni.
A kéz olyan szorosan fonódott a derekam köré, hogy szinte megfulladtam. Mintha egy kis rázást is éreztem volna de, nem fogtam fel... Hatalmas émelygés szédülés jött rám, hányingerem volt, és fájt a fejem... Majd márcsak ernyedt testemet tartotta az illető aki fogot...
A szédülés magával ragadott... Újabb emlékek törtek rám. Mintha diafilmet néznék. És igen, megláttam, és rájöttem, hogy mitől lettem ismét padlón.
Első kocka...Bill megjelenik Liloval együtt. Tom telefonál, hogy jön Ágotával. Majd Billel vagyok kettesben. És lilo Gáborral beszél.
Majd a második Bill kiviharzik a házamból és egyedül maradok.
Hurrááá... Mit látok? hogy újra önmagamat kínzom... De jéé?? nem úgy mint mindig. Felöltöztem csilivili ruhában és elmentem otthonról.
Furcsa volt néznem saját magam, de vmien szinten élveztem.
A kocsimban ültem, BMW a vadiúj modell. Persze ez nem számított. Elmentem oda... ahova nem szabadott volna, és ha tudtam volna, hogy újra padlón leszek, meg sem közelítem a helyet. Stardrek. Fényes diszkó, bár, night club egyben. Minden 20 éves favoritja. NEmtudom, mi vezérelt de bementem. Persze, rögtön bevillantak a képek.
Bill... pezsgő... a lefoglalt boxunk... zene... tánc... és Nevetés.
Automatikusan a boxunk felé vettem az irányt. ültek ott valakik, ha jól láttam 4-en. De nem tudtam pontosan felfogni, hogy kik mivel szememet a szokásos könnyfátyol vette mosolyogva birtokba. Persze, megkörnyékeztem a legközelebbi mosdót.
Tükör... Hát igen, pont ez kellett nekem... Látom önmagam hurrá... Alig ismerek magamra.... Hogy miért?? beesett arc, hosszú összefögött nemtörődöm haj, és szinte egy anorexiással versenyezhetnénk, hogy melyikünk tudja elfújni a másikat. Persze 5 évvel ezelőtt másképp néztem ki... Akkor éltem. De most... mint egy zombi...
Amit lehetett helyre hoztam, majd visszairányítottam, 'szexi' testem a régi box felé.
NEm kellett volna. Mit látok?
Bill...
Lilo...
Ágota...
Tom....
De jó... Oké, nekem asszem ennyi elég volt. Megnéztem magam a wc-ben, és ennyi elég volt a nagy híres neves szórakozásból. Léptem...
Oké, akkor most feltűnés nélkül lelécelek...
Senki enm vesz észre...
De hol a francba van a vészkijárat, mivel a rendes pont a box mellett húzodik...
Áhh megvan látom....
Hurrá... márcsak pár perc és...
-Kattaaaaaaaaa!
*kurva jó...oké nem törődök vele siettem tovább....
-Bill jöttél megnézni??? vagy kit? most Tommal akarsz kefélni??? Ja nem kit is veszel most célba?
*oké ez fos... a zene megszűnt, persze , hogy mindenki engem néz.
Féve bár de megfordultam.. és mit ad isten....
Nina Schrempf.. utál én is utálom... természetes, hogy ott szemétkedi ahol tud...
Remek már körbe is álltak minket...
- Hát persze Nina- folytatta Lilo- idejött a nagy büdös csődtömeg!
Persze, mindenki nevetett.... Nem is fogatm mit mondanak, met ott állt Ő. Minden gondom megtestesítője Bill... Kérlelően néztem rá, hogy segítsen vmit, bár azokután amit hallott a telefonbeszélgetésemből nemsok jót várhatok.
-Édesem- szólalt meg Bill- csak egy kis numeráre jött, telefonhívás tudod?? úgy nevezett mackóm..
*bazdmeg, az Tom volt te gyökér... nem tudtam megszólalni kiszáradt a szám.
Segélykérően Tomra néztem, de kerülte a tekintetem. És Ágota ott áll mellette, de megsem szólalt.
- énnn...é.-dadogtam- megyek!
Rohantam, magamat megszégyenítve de rohantam. Az a gonosz kacaj, megszégyenítés és bánat uralkodott rajtam. Rohantam ahogy csak a lábam bírta.
Egy parkban találtam magam, mivel ősz van meglehetősen fáztam, vagyis fáznom kellett volna, de az üveg vodka amit egy fél órával ezelőtt vettem, felmelegített..Éppen kezdtem volna belemerülni önsajnálatomba, amikor leült mellém vki.
- Mi a baj kedvesem?- szólalt meg egy meglehetősen öreg hang.
Felnéztem, egy idő férfi, bácsi, ült mellettem. Meg kellett volna ijednem de megnyugtatott vmiért a közelsége.
NEm tudtam megszólalni.
- Tudom, azt hiszed ellened van minden és mindenki- majd a szatyrába nyúlt- fogadd el ezt- majd felém nyújtott egy fekete rózsát- előbb útóbb túl kell tenned rajta magad.
Nem értettem mire érti AKKOR. Felnéztem.
-Mégis, mire érti e...
Eltűnt, mint a kámfor. Ránéztem a fekete rózsára. Azt hittem képzelődtem. De nem.
Még egy kocka...
A korláon állok a fekete rózsa előttem, és ugrani készülök mikor vki megragad és én elájulok.
Pár órával később tértem magamhoz. Vki átölelt... Olyan megnyugtató volt.
-Te kis butus, ha nem jövök időben-megborzongott- féltettelek, tudtam, hogy milessz és mit fogsz csinálni.
Átölelt... Én ellenkezni akartam.
-engedj el!....Tom!!- mior észrevettem nem akartam mást, minthogy végre kisírjam magam amit 5 éve nem tettem meg.
Hozzábújtam és csak sírtam és sírtam... ahogy a tüdömből kifért.
Ő dúdolgatott vmit, majd megszólalt...
-Bill mindjárt itt van...
